Április 1:

Ezen a napon ugratták egymást a felnőttek és a gyerekek, szokás bolondok napjának is nevezni e napot. Főleg a gyerekek körében él elevenen, akik az iskolában fordított napot tartanak ilyenkor és tréfás ruhába öltöznek.
Sok helyen pénzt adtak a gyereknek és boltba küldték esernyőmagért, szúnyogzsírért. A hagyományos gazdálkodásban e napon nem vetettek, azt tartották ez a nap nem szerencsés a termés szempontjából. Egyedül babot, futóbabot ültettek ilyenkor, mert úgy tartották így hosszúra nő a növény.

Április 6. (Vilmos napja): termésjósló nap: ha e napon esik az eső, szűk lesz az esztendő.

Április 12. (Gyula nap) – az év századik napja: a tisztaság és a takarítás napja, féregűző nap. E napon kitakarítják a lakást, elűzik a férgeket, lemossák az állatokat.

Április 14. (Tibor napja): a népi megfigyelés szerint e napon szólal meg a pacsirta és a kakukk.

Április 24. (Szent György napja): A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét. Az állatokat e napon hajtották ki először a mezőkre. E naphoz számos hiedelem és hagyomány kötődött, melyek az állatok szaporaságát, tejtermelését, stb. igyekeztek biztosítani. Néhány helyen megfüstölték a jószágot, azt tartva, hogy így nem kószál el, és ezzel leveszik róla a rontást. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a faágnak is, amivel először hajtották ki a jószágot a mezőre. Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok rontásától. Általánosan elterjedt hiedelem volt a nappal kapcsolatban, hogy ha e nap előtt megdörren az ég, bő áldás lesz. Időjárásjósló nap is: ha Szent György napja előtt megszólalnak a békák, korán beköszönt a tavasz és a nyár. E napot jónak tartották a kukorica, bab vetésére.

Április 25. (Márk napja): A búza megszentelésének napja. A pap e napon kiment a hívekkel a mezőre, ahol megszentelte a búzát. Ebből a hívek hazavittek egy-egy szálat, aminek gonoszűző erőt tulajdonítottak.