01
feb
Február 2 – Gyertyaszentelő Boldogasszony napja: Jézus templomi bemutatásának emléknapja, ezen a napon mutatták be és szentelték Istennek Jézust, mint elsőszülöttet. A gyertyaszentelő elnevezés ahhoz kapcsolódik, hogy a mise előtt gyertyaszentelő szertartást tartanak. A szentelt gyertya Krisztust, a Világ Világosságát jelképezi. Ahogy Mária tartotta karján a kis Jézust a templomban, a hívek is úgy tartják a gyertyát a kezükben ezen a napon.
Február valamikor az év utolsó hónapja volt, ezért ragasztották hozzá a szökőnapokat. Mint az év utolsó hónapja, az embereknek illett ilyenkor megtisztulni és az elhunytak tisztulását elősegíteni.
A katolikus családoknál gyertyaszentelőkor több gyertyát is vittek a templomba megszentelni, majd otthon szalaggal átkötve a falra akasztották. Több hiedelem fűződött hozzá: keresztelésig az újszülött mellett világított, hogy ki ne cseréljék a rossz szellemek. A haldokló kezébe is szentelt gyertyát adtak, hogy a kísértő gonosz lelkeket messzire riasszák vele. Mindenszentek napján, halottak napján, de nagyobb ünnepeken, például karácsonykor, húsvétkor is meggyújtották.
Gyertyaszentelő napjához kapcsolódó időjárásjósló és termésjósló hiedelmek is kapcsolódtak:
- ha február 2-án kisüt a nap, a medve kijön a barlangjából, meglátja az árnyékát, visszamegy, még negyven napig tart a hideg.
- Ha fénylik gyertyaszentelő, az íziket szedd elő.
- Gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fú a szél, nem sokáig tart a tél.
Február 3. – Balázs napja: Szent Balázs püspök és vértanú ünnepe. A legenda szerint Balázs püspök egy özvegyasszony fiát, akinek torkában megakadt egy halszálka, imájával mentette meg a fulladástól. A fiú anyja étellel és gyertyával fejezte ki háláját a püspöknek. A szent neki és mindenkinek, aki a templomba gyertyákat vitt, jólétet és egészséget ígért. Így vált szokássá, hogy szükség idején a szentnek gyertyákat áldoztak. Később a püspök nevét már a torokfájás gyógyítójaként emlegették. Ennek emlékére alakult ki a szokás, hogy a nép az áldozatra szánt gyertyát a torka elé tartotta, miközben az egészségéért imádkozott. Később ez az egyház szertartásává vált: ez a Balázs-áldás.
Február 24. – Mátyás napja: a Mátyás nevéhez kötődő, általánosan elterjedt jelző: jégtörő. Eredete: Mátyás vértanú apostolságának eszköze a szekerce volt, mindig azzal ábrázolták a templomokban. A nép képzeletében a szent ünnepe és a közelgő tavasz összekapcsolása miatt: az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát. A naphoz kötődő időjárási szabály: Ha Mátyás jeget talál, akkor összetöri, ha nem talál, akkor csinál. A néphagyomány szerint: Mátyás szűre engedi ki ujjából a tavaszt és neve napján osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy hozzáfogjanak az énekléshez.
Mozgó ünnep – Farsang: A vízkereszt lezár egy sötét időszakot, és utat nyit a tavaszi napfordulót megelőző vidám, régi hagyományokra visszatekintő farsangnak. A farsang a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése. Időszaka a vízkereszttel kezdődik és a húsvétot megelőző 40 napos böjt (hamvazószerda) kezdetével zárul.