Meglepő felfedezést tettünk a napokban. Az interneten véletlenül rábukkantunk egy anyagra, mely szerint Tiszagyendán a közeljövőben két igen nagyméretű homokbánya nyílik.
Az eset kapcsán számos kérdés merül fel bennünk, de kezdjük először a tényekkel!

A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség május 27-én két közleményt adott közre, melyben tudatta, hogy Tiszagyendán két új homokbánya létesítését tervezik és ennek kapcsán a hatóság ún. előzetes vizsgálat lefolytatásába kezdett.
Az első bánya a Tiszagyenda 0127 helyrajzi számú területen létesülne, és 2009-2011 között mintegy 300.000 m3 homok kibányászását tervezik. A második bánya 00143/17 helyrajzi számú, szántó besorolású területen kerülne megvalósításra, és ugyanezen időszak alatt szintén további 300.000 m3 homok kitermelésével járna.
A hatóság 2009. július 13-án meg is hozta döntését az ügyben, amely mind a két bányát környezetvédelmi szempontból engedélyezte. A döntés szerint nem kell az ügyben hatástanulmányt készíteni, de a döntés 15 napig megfellebbezhető lett volna.
A hatóság által kiadott határozat szerint az első bánya 22,56 hektár területet érintene és mintegy 6 méteres vastagságban termelnék le a homokot. A homokot a kunhegyes-tiszagyendai útvonalon napi 82 tehergépkocsi fordulóval szállítanák el. Ez a bánya a falu belterületi határától K-re 800 méterre fekszik.
A másik bánya 24,6 hektárt érint, a belterületi határtól 500 méterre DK-re található. Az ehhez a bányához tartozó napi 82 teherautóforduló már érinti Tiszagyenda belterületét is.
Mindkét bányát a tiszaroffi BÁNYA F.K.V Kft üzemeltetné.

Eddig a tények, és most leírnánk személyes véleményünket, meglátásainkat az ügyben.
Az első és talán legkritikusabb kérdés az ügyben, hogy egy ilyen horderejű ügyben miért nem kérdezték meg a lakosság véleményét? A lebányászni tervezett mintegy 46 hektár egy kisebb falu belterületének megfelelő nagyságú terület. Tehát nem lényegtelen apróságról van szó. Az egyik bányához tartózó szállítás miatt a falu belterületén naponta 164 alkalommal fog eldübörögni egy-egy teherautó. Vajon mit szólnak majd az ott lakók ehhez, és egyáltalán mely utcákról van szó?
Az ilyen eljárásokban szigorúan szabályozva vannak a közösség részvételének szabályai. Az ügyet a helyben szokásos módon közzé kell tenni, a dokumentumokba betekintést kell biztosítani, és a beérkezett véleményeket a hatóságnak figyelembe kell vennie a döntés meghozatalakor. Persze a meghirdetés történhet egy soha nem látogatott folyosó utolsó hirdetőtábláján is, de persze egy elhivatott vezetés egy ilyen ügyben alighanem kíváncsi lenne a falu lakosságának véleményére is, szervezhetne lakossági fórumot, ahol a hatóság, vagy beruházó bevonásával tájékoztathatná a lakosságot.
Vajon hányan tudtak a faluban a tervezett homokbányáról? Alighanem igen kevesen, mert a Környezetvédelmi Felügyelőség határozata is megjegyzi, hogy:” A közhírré tétel ideje alatt a nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett”. Persze hogyan is érkezhetett volna vélemény, ha a falu közössége nem is tudott az ügyről. Természetesen a Polgármesteri Hivatalban tudtak róla, mert a Felügyelőség határozatában szerepel, miszerint: ” A Tiszagyenda Község Jegyzője 597-14/2009. (illetve 597-15/2009) számon szakhatósági állásfoglalását előírások nélkül megadta, mivel a tervezett tevékenység községi érdekeket nem sért, az Önkormányzat 35/2002 (VII.3.) sz. rendeletével jóváhagyott Településrendezési Tervben foglaltakba nem ütközik, helyi környezet- és természetvédelmi érdeket nem sért.”
Nyilván a jegyző komoly környezet és természetvédelmi ismeretekkel van felvértezve, vagy szakértőket kérdezett meg az ügyben, hogy egy ilyen döntést felvállalt a közösség meghallgatása nélkül. 

Nekünk ugyanakkor ebben az ügyben más a véleményünk. Először is mélyen antidemokratikusnak tartjuk, ahogy ez az ügy intézve lett. Nem kételkedünk abban, hogy jogszabályban előírtaknak megfelelően lett tájékoztatva a lakosság, azaz a közhírré tétel megtörtént. Ugyanakkor egy ilyen ügyben elvárható lett volna a falu vezetésétől, hogy a lakosságnak valódi tájékoztatást nyújtsanak, legalább oly módon, hogy egyáltalán az eljárásról a falu lakóinak nagy többsége értesülhessen.

A jegyző állásfoglalását környezetvédelmi szempontból nem tudjuk elfogadni. Tiszagyenda egyedülálló tájképi jellegéhez hozzátartozik a homokbuckás felszín. Ennek lebányászása nemcsak a faluképet rongálja, de a táj-jelleget is megváltoztathatja. Határozott érdekérvényesítéssel nyilván az is elérhető lett volna, hogy az egyik bánya szállítási útvonala se érintse a falu belterületét. A forgalom okozta zaj és levegőszennyezés hatásának például Alapítványunk szívesen utánaszámolt volna…Azt már csak halkan jegyezzük meg, hogy egy kicsit is hozzáértő jogásznak vagy szakembernek nyilván az is feltűnt volna, hogy a jogszabályok szerint 25 hektár felett egy külszíni bánya már hatástanulmány köteles lett volna, azaz a környezeti hatásoknak sokkal alaposabban utána kellett volna járni. Itt azonban egy 24,6 és egy 22 hektáros bánya nyílik, így egyik esetében sem kellett hatástanulmányt készíteni, noha együttes területük lényegesen nagyobb, mint amit a jogszabály meghatároz. Az észrevételeket tovább is sorolhatnánk, de talán elég ennyi is, hogy látszódjon, ha az ügy nagyobb nyilvánosságot kap, talán több szakmai észrevétel is érkezik és a falu vezetése hatékonyabban tudta volna képviselni az őket megválasztó emberek érdekeit.

Persze felmerül az a kérdés is, hogy ez a bánya mit hoz a falunak? Lesz-e adóbevétel és ha igen, mennyi? Tapasztalataink szerint, az ilyen bányák esetén új munkahelyekkel aligha kell számolni. A várható bevétel, ha egyáltalán lesz, felülmúlja-e az okozott károkat? A két tározóval a gyendai határ jelentős része részlegesen elveszett. Most 46 hektárt két homokbánya harap ki a falu testéből. Valóban ebbe az irányba kell haladnia a falunak? A pillanatnyi haszon reményében feláldozni a csaknem ezeréves faluképet?

(Megjegyzés: a cikkben szereplő tények a Környezetvédelmi Felügyelőség honlapján szereplő határozatokból, és hirdetményekből származnak és mint ilyenek közérdekű adatnak minősülnek. Az írás többi része magánvéleményünk.)

A dokumentáció megtekinthető a ktvktvf.zoldhatosag.hu oldalon a Hirdetmények menüpontban a 12. és 13. pontok alatt.