12
Már
Az MME Monitoring Központ Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos adatgyűjtő programra is épülő most elkészült elemzése szerint 1999-2009 között a molnárfecskék állománya 65%-kal, a füsti fecskéké 44%-kal, a partifecskéké 30%-kal csökkent hazánkban!
Az eredmények azért olyan elkeserítőek, mert nem egy-két év változását mutatják, hanem nagymértékű, az elmúlt tíz évben folyamatos állománycsökkenési tendenciára hívják fel a figyelmet.
Az elmúlt évek részadatai sejtették, hogy probléma van a fecskékkel, ezért választották őket a 2010. év madarainak, de a tíz éves adatsorok most elkészült elemzése – a csökkenés valódi mértéke – még a szakembereket is meglepte.
Miért probléma az ilyen mértékű állománycsökkenés?
A táplálékpiramis felső harmadán elhelyezkedő ragadozókban és csúcsragadozókban a környezeti ártalmak: mérgek, nehézfémek, kémiai szennyező anyagok, valamint a környezetváltozási hatások (például a táplálék mennyiségének és minőségének változásai, a szaporodóhelyek csökkenése) koncentrálódva, és már a nem szakemberek számára is érzékelhetően jelentkeznek, ezért ezek a fajok indikátorként jelzik a rájuk ható folyamatokat. A fecskék állománycsökkenésének hátterében olyan komplex klíma- és élőhelyváltozási, környezetszennyezési problémák állnak , amelyek közvetve vagy közvetlenül ránk, emberekre is hatnak, hiszen a településeinken évszázadok óta együtt élünk a két urbanizálódott fajjal, a füsti és a molnárfecskével.
Sajnos arra kell felhívnunk a lakosság figyelmét, hogy ami rossz a fecskéknek, az rossz nekünk, embereknek is:
a leginkább városiasodott molnárfecskéket érő környezetszennyezés közvetlenül bennünket is megbetegít, nem véletlen, hogy az ország lakosságának majd’ fele küzd valamilyen allergiával;
a vidékies környezetben élő füsti fecskéink állománycsökkenésének egyik fő oka, hogy az elmúlt évtizedben összeomlott mind az intézményes, mind a háztáji állattartás Magyarországon, ami a fecskék állománycsökkenése mellett számunkra is kedvezőtlen szociális és gazdasági következményekkel jár (ezek a hatások más fajokat is érintenek >>);
a klímaváltozás miatt növekszik a szélsőséges időjárási helyzetek (szárazságok, viharok, özönvízszerű csapadék, földcsuszamlások, árvizek) száma, ami balesetveszélyt, mezőgazdasági károkat, időszakos ellátási problémákat okoz már napjainkban is;
a sarki jégsapkák olvadása miatt bekövetkező tengervízszint-emelkedés tengerparti területvesztést, országokon belüli népességvándorlást, majd az országok és kontinensek közötti klímamenekült-probléma, a társadalmi és nemzetközi konfliktusok felerősödését (pl. vízháborúk) okozhatja már a közel- és középjövőben.
(Forrás: mme.hu)