20
jún
2010. március 29-én ünnepelhettük Csapody Vera születésének százhuszadik évfordulóját. A természettudományokkal foglalkozó, a természettudományok iránt érdeklődő emberek számára neve jól ismert, a magyar botanika egyik kiemelkedő alakja volt. A Kárpát-medence növényvilágát megörökítő mintegy 10–12 ezer színes vízfestménye, 14–15 ezer tusrajza hetven éven keresztül középiskolai „természetrajz-könyvek” (pl.Simon Tibor-Csapody Vera: Kis növényhatározó), természetjárók, műkedvelő és hivatásos botanikusok kézikönyveként ismert művek (pl. Jávorka Sándor-Csapody Vera: Erdő-mező virágai) illusztrációja.
Egyik legnagyobb műve a Jávorka Sándorral 1929 és 1934 között közösen készített A magyar flóra képekben (Iconographia Florae Hungariae), amely 4238 tusrajzon a teljes magyar flórát bemutatja. Az Akadémiai Kiadó 1975-ben majd 1991-ben a művet újra kiadta. A mű nagy része tusrajzokat tartalmaz, csak 40 színes tábla egészíti ki a kötetet. Csapody Vera, a botanikusok Vera nénije azonban egy példányt a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára részére kiszínezett. Ez a kötet azóta is a múzeum féltett kincse.
Mindig élő növény alapján dolgozott, semmit nem változtatott azon, amit látott. Vonalvezetése tiszta, a legapróbb részletekre kiterjedően is szakmailag megbízható, akvarelljei az árnyalati részleteket és a botanikai szempontból lényeges morfológiai bélyegeket egyaránt tartalmazzák. Nem tartotta magát művésznek, csak a természet alázatos másolójának.
Saját vallomása szerint „Az én hivatásom, hogy másoljam le a természet szépségeit. Mindegyiket, amennyire csak lehetséges.”
A botanikai illusztrátor munkásság azonban Csapody Vera életének csak egyik, bár a leghosszabb fejezete. Kimagasló munkásságú orvostanár apa és művészet iránt fogékony édesanya nyolc gyermeke közül a legidősebb. 1890. március 29-én született Budapesten. A természettudományok érdekelték elsősorban, így természetes volt számára, hogy egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Egyetemen, matematika-fizika szakon végezte. Indexében olyan aláírások szerepelnek, mint báró Eötvös Loránd világhírű fizikus, az egyetem későbbi névadója is. A diploma megszerzése után – édesapja halála miatt – nem vállalhatta el a rendkívül megtisztelő, de díjtalan gyakornoki állást, középiskolai tanár lett. 1916-tól a Sacré Coeur (Szent Szív Társaság) apácarend Sophianum nevű intézetében tanított majdnem 25 évig, majd az intézet igazgatónője lett. 1948-ban az államosítás során posztjáról elmozdították, tanári pályafutásának végeszakadt. A Vallomás életemről c. rádióriporban 1964-ben így nyilatkozott: „Szerettem tanítani. Szerettem növendékeimet, hivatással foglalkoztam velük.” Hajdani tanítványai odaadását szeretettel és bizalommal viszonozták, visszajártak hozzá élete utolsó napjaiig.
A Magyar Természettudományi Múzeum emlékkiállítással tiszteleg Csapody Vera az ember, a tanár és a botanikus emléke előtt. A tárlat 2010. április 28-a és július 29-e között látogatható a múzeum kiállítási épületében a Budapest VIII. kerület Ludovika tér 2–6. szám alatt, az állandó kiállításra érvényes jegyárakkal és kedvezményekkel.
(Forrás: greenfo.hu)