Szeptember 8. – Kisasszony napja:

A katolikus egyház e napon ünnepli Szűz Mária születésnapját. Régen országszerte búcsújáró nap volt. A naphoz számos hagyomány fűződött, például úgy tartották, hogy aki megérdemli, a felkelő napban megláthatja Szűz Máriát és a nap körüli rózsákat.

A néphit szerint ekkor búcsúznak a fecskék, de még nem indulnak útnak.Kisasszony hajtja a fecskéket – tartja a mondás. Több helyen ilyenkor kezdték a dióverést. A vetés előkészületeire is jelt adott ez az időpont: néhol kora hajnalban vagy Kisasszonyra virradó éjszaka kitették a vetőmagot abban a hitben, hogy az Úristen szentelése megfogja. Az időjárásra is következtettek e napon. Úgy vélték, ha ritka szemű eső esik e napon, akkor esős időszak következik.

E nap Szűz Mária kultuszának legjelentősebb megnyilvánulásai a Mária-kegyhelyekre történő búcsújárások.

Kétasszonynap köze vagy két Boldogasszony köze: A hagyomány a Nagyboldogasszony napja (aug.15) és a Kisasszony vagy Kisboldogasszony napja (szept.8) közötti időszakot kétasszonnap közének nevezi. Ehhez a három héthez több hiedelem is kapcsolódik:

  • ilyenkor érdemes a gyógynövényeket gyűjteni, mert ekkor legjobb a hatásfokuk,
  • az ebben az időszakban ültetett tyúkról azt tartották, hogy minden tojásukat kiköltik, csirkéiket felnevelik; az e hetekben összegyűjtött tojások pedig sokáig elállnak.
  • néhol ilyenkor szellőztették a búzát, hogy ne legyen dohos.
  • a téli holmikat is ilyenkor szellőztették.

Szeptember 29. – Mihály napja: Szent Mihályt Mihály arkangyalként is nevezik, ő a túlvilágra költöző lélek kísérőtársa, bírája. Szent Mihály az egyik legkedveltebb templompatrónus volt a Kárpát-medencében, ezért sok falu és város tartott templombúcsút szeptember végén. (a tiszagyendai római katolikus templomot is Szent Mihály tiszteletére szentelték fel).

Ezt a napot az állattartók a gazdasági év fordulójaként tartották számon, a pásztorok ilyenkor adtak számot a tavasszal rájuk bízott jószágokról, és ekkor fizették ki őket.

Híresek voltak a Mihály-napi vásárok. Szent Mihály-nap után kezdték törni a kukoricát. Ekkor indult az ún. kisfarsang: a lakodalmazások őszi, Katalin-napig tartó időszaka.

Mihály-napra vonatkozóan sokféle időjárásra vonatkozó szólást ismerünk:

  • Aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot.
  • Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.
  • Szent Mihály-nap után már harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet a földből.
  • Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet.
  • Ha Szent Mihály napon dörög az ég, szép ősz, de kemény tél várható.
  • Ha Szent Mihálykor még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske.