“Pipacsot éget a kövér határra

a lángoló magyar nyár tűzvarázsa…

(Juhász Gyula)

Június a római Júnó istennőről, Jupiter feleségéről elnevezett hónap. Régi magyar neve: nyárelő hava, Rák hava vagy Szent Iván hava, a székelynaptárban Napisten hava.

Júniusban a külső fény még egyre növekszik, és vele együtt a hajtások is nyúlnak, de a május üde zöldje lassan elmélyül, megkeményednek a fenyők tűlevelei, már nem különböznek színben a tavalyitól. A Medárd körüli esők, viharok lerázzák a fákról a rosszul megtermékenyült gyümölcs-kezdeményeket, és az idei hajtások kezdenek megfásodni. A növekedésnek időben és térben egyaránt kemény korlátai vannak. Ahogy közeleg a nyári napforduló, úgy lassul a terjeszkedés ereje, és a raktározás, gyűjtögetés ideje jön el. A gyógynövények hatóanyagai is ilyenkor a legerősebbek! A fű zöldjébe is keverednek már sárguló, száradó szálak, de a réten kora reggel a katáng szelíd égszínkékje és a vadmurok fehér ernyői még ragyogó nyári napok ígéretét hordozzák. A vadmurok sátoros virágzatának közepén a fehérek között egyetlen sötétlila virág nyílik! A néphit szerint, ahogy a  lányokban egyre fogy a szemérem, úgy fogyatkozik a lila szína  virágban és ha teljesen eltűnik, akkor lesz vége a világnak.

Június 8. Medárd napja: Időjárásjósló nap: ezen a napon erős lehűlés várható. Ha esővel köszönt be, akkor ez több hétig is eltarthat: “ha Medárdkor esik, negyven napig esik”.

Június 10. Margit napja: A retek-, a káposzta-, lenvetés ideje.

Június 11. Barnabás napja: Sok helyen szénakaszáló nap, de ekkor érdemes bizonyos gyógyfüveket is gyűjteni.

Június 13. Antal napja: Páduai Szent Antal a szembetegek, a gyulladásban szenvedők oltalmazója. Baranyában e napon gyújtják meg ősi módon a gyógyító erejű “Szent Antal tüzét”.

Június 15. Vida napja: A nyarat jelenti: a szántóföldi növények befejezték növekedésüket és az érés időszaka következik. A rákok és a halak is már teljesen kifejlődtek.

Június 24. János napja: Keresztelő Szent János vagy Szent Iván a nyári napforduló ünnepe. Régen az esztendő legjelesebb napjai közé tartozott. Az év legrövidebb éjszakáját Európa nagy részén ősi rítusokkal ünneplik. Nálunk a fiatalok tűzugrását (azt célozta, hogy a Nap mindig olyan magasra “ugorjon”, mint ezen a napon.)és szentiváni énekeit említhetjük. Sok helyen a tűzbe – gonoszűzés céljából – gyógyfüveket, gyümölcsöt, egyebet dobnak.  A tűzgyűjtás utal a világosságra, a fényre. Számtalan hiedelem, babonás szokás fűződik ehhez a naphoz. Szent Ivánkor már megszakad a búza töve, nemsokára elkezdődhet az aratás. Úgy tartották: 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon, illetve, ha megszólal a kakukk Szent Iván-napon, olcsó lesz a gabona. Az őszi répa és retek vetőnapjaként is emlegetik.

Június 29. Péter, Pál napja: Az aratás kezdőnapja. Az aratás a földművelő munka koronája, jutalma. Népünk a búzát, az “életet” Isten ajándékának tekintette. Ezért az aratásban volt valami kultikus komolyság, ünnepélyes, szinte vallásos hangulat. A halászok is e napot ünneplik, mert Szent Péter a védőszentjük. A nap előestéjén a halászok rúdra kötözött ponttyal végigjárják a falut. Másnap a vízparton halpaprikással, túrós csuszával folyta-tódik az ünneplés. Ezen a napon van a legjobb íze az epernek, ezért ekkor tartják az eperszüretet.