Sokan jóhiszeműségből ültetnek, és gondoznak bálványfát (Ailanthus altissima) kertjükben vagy udvarukon, és nem tudják, hogy ez a fa hazánkban egy invazív, agresszíven terjedő, behurcolt faj, melyet inkább irtani kellene, mintsem dédelgetni. A Pilisi Parkerdő erre minden évben felhívja az önkormányzatot és a lakosság figyelmét is, kevés sikerrel.

A bálványfa

bálványfaA bálványfa a bálványfafélék családjába tartózó fafajta, elérheti akár a 20-25 méteres magasságot is. Gyökérzetének köszönhetően, mely a felső félméteres talajréteget szövi át sűrűn, nagyon sok sarjhajtást képes fejleszteni, aminek hatására rendkívül gyorsan terjed, és csak igen nehezen irtható ki. Törzse egyenes, szürke kéreggel rendelkezik. Ágai ritkásak, lombozata boltozatos formájú, levelei páratlanul szárnyasan összetettek, ha megdörzsöljük, kellemetlen szagot árasztanak. Július elején virágzik, virágai zöldessárgák. Kétlaki növény.
Igen gyorsan növekszik és vastagszik, magról is könnyen szaporodik. Hazánkban mintegy 70-80 évig élnek az egyedei, míg hazájában akár 150 éves kort is megérhet. Kína és Korea vidékéről származik, Európába a 18. században hurcolták be, kedvelt díszfaként parkokba és botanikus kertekbe is ültették. Rohamos terjedése miatt ma már gyomfának minősül.

Természetvédelmi küzdelem a bálványfa ellen

A Pilisi Parkerdő nemrégiben kiadott közleményében a bálványfát Közép-Európa legveszélyesebb invazív fafajának nevezi, hiszen agresszív terjedésének köszönhetően kiszoríthatja az őshonos fafajokat is. A Parkerdő kérdőívben kereste meg az önkormányzatokat, hogy milyen módszerekkel igyekeznek visszaszorítani a bálványfa terjedését, vannak-e erre vonatkozó intézkedéseik.

Az önkormányzatok által visszaküldött kérdőívekből kiderült, hogy az önkormányzatok többsége ismeri a fajt, és tudomása van róla, hogy településén jelen van a bálványfa. Többnyire tisztában voltak azzal is, hogy a bálványfa kiszorítja az őshonos fajokat, azt azonban kevesen tudták, hogy a fa a helyi növényzetre csírázásgátló hatással bír, így igen jelentős károkat okozhat azon a területen, ahol elterjed.
A legtöbb önkormányzatnak ugyanakkor nincs intézkedési terve a faj terjedésének megakadályozására, és terjedését sem követik nyomon a legtöbben. Ugyanakkor néhány önkormányzatnak van olyan rendelete, amely a fa kezelésével foglalkozik, és némely településeken már irtották is a bálványfát.

Ahhoz, hogy az erdészetek hatékonyan felvehessék a kesztyűt a bálványfa visszaszorításáért folytatott küzdelemben, arra is szükség van, hogy azok az önkormányzatok, melyek az erdészetekkel határos településeken élnek, szintén tegyenek meg minden tőlük telhetőt ez ügyben.

A Pilisi Parkerdő segíti ebben az önkormányzatokat, például szakmai, ismeretterjesztő anyagok eljuttatásával. Az önkormányzatok mellett azonban kiemelkedő szerepe van a bálványfa irtásában a lakosságnak is, így a kerttulajdonosoknak és a magánerdők tulajdonosainak is.

A témáról bővebben olvashat a Pilisi Parkerdő honlapján: www.parkerdo.hu