Május a legszebb hónap a természetben, és természetesen a kertben is. Ilyenkor minden zöld, ekkor nőnek nagyot a fák, új, látványos hajtásokat hoznak a fenyők, és még a fű zöldje is nagyon élénk, nem pedig száraz, kiégett, mint július, augusztus táján. Nemhiába ez a legkedvesebb hónapja sokunknak, a természet szépsége mellett hozzá köthetők jeles, kedves alkalmak, úgymint az anyák napja, kinek-kinek házassági évforduló, gyereknap.

Lassan búcsút mondhatunk a fagyos éjszakáknak, a fagyosszentek elmúltával már az összes növény kihelyezhető, és itt az ideje, hogy megállás nélkül dolgozzunk!

Májusban a legfontosabb munka a kapálás, a gyomlálás és az öntözés (ha nincs elég eső), valamint a kártevők elleni védekezés.

Zöldségeskert

Itt az ideje a palánták kiültetésének, ha már ezt korábban megtettük, karózzuk ki a paradicsomot. Ebben a hónapban már fel lehet tölteni a krumplit és a borsót. Most már szabadföldbe elvethetjük a babot, az uborkát és a tökféléket. Ugyanakkor a fagyasztóba szánt babot ráérünk másodvetésben elültetni, június-júliusban a korai retek, salátafélék helyére ültethetjük. Igyekezzünk kihasználni a növénytársítások kedvező hatását (pl. a hagymát a sárgarépa mellé ültessük, hiszen kölcsönösen riasztják egymás kártevőit, a büdöske és a körömvirág elriasztja a fonálférgeket, míg a sarkantyúka magához vonzza azokat, stb.), és permetezőszernek használjunk csalánlevet, levéltetvek ellen kiváló! Mulcsolással védhetjük a talajt a kiszáradástól.

Virágoskert

Ha eddig még nem tettük meg, ültessük el az egynyári növények magjait, ekkor lehet elültetni a konténeres dísznövényeket is. Távolítsuk el a hagymás növények leveleit, hiszen ha nem tesszük meg, a levél fenntartására fordítják az energiájukat, így a következő évi virágképzéshez nem marad elég.

Szobanövényeinket ekkor már gyakrabban kell öntözni, hiszen odabent is melegebb a levegő, és végezzük el az éves átültetésüket is, hogy növekedésük megindulhasson. Ültessük ki a balkonládákba a muskátlitöveket, az egynyári palántákat!

Gyümölcsöskert

Mivel májusban jelenik meg a legtöbb kártevő, védekezni kell ellenük, ezt elsősorban vegyszer nélkül próbáljuk megoldani! Ha moníliafertőzést tapasztalunk a meggy vagy a sárgabarack ágain, akkor távolítsuk el azokat és égessük el, csakúgy, mint az alma lisztharmat betegségét! A cseresznyelégy és az almamoly ellen feromoncsapdák kihelyezésével védekezhetünk, mely megakadályozza e kártevők petéinek lerakását a gyümölcsbe.