Több neves nap is található Szent András havában. A hónap egyházi ünneppel Mindenszentek napjával kezdődik (nov. 1.). Az egyház e napon azon szentekről emlékezik, akiknek az egyházi naptárban nincs külön emléknapjuk, innen az elnevezése is. Szokássá vált, hogy erre a napra rendbe hozzák, megtisztítják a temetőket, a sírokat, virágokat és koszorúkat helyeznek el rajta. Az este közeledtével gyertyák gyúlnak és az elhunytak lelkének „az örök világosság fényeskedik”.

 A következő nap, november 2.-a, a Halottak napja e napon szokás halottaink emlékét felidézni. Az ilyenkor szokásos gyertyagyújtás célja, hogy a sírjukból kiszabadult lelkek visszataláljanak oda, és ne kísértsék az élőket. E napon sok helyen tilos volt a munka, mellyel a halottak nyugalmát megzavarták volna. Néhol még mosni sem volt szabad, úgy vélték, megsárgulna a ruha. Az emberek otthonukban annyi gyertyát gyújtottak, ahány halottjuk volt, Krisztust, az örök világosság jelképét szimbolizálta.

November 11. Márton napja: Szent Márton püspök emlékezetéhez kapcsolódik. Kiemelt jelentősége van a Márton-napi lúdnak, mely pogány őseink népszokásához kapcsolódik. Szokás volt e napon ui. hízott libát felajánlani a pogány isten számára. E napon kezdték meg a baromfik levágását, köztük a hízott ludakét is. „Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik”. A Márton-napi időkből jósoltak előre: Ha Márton fehér lovon jön, enyhe lesz a tél, ha barnán, kemény tél várható. Ha Márton napján esik a hó, hosszú lesz a tél. Általában Márton napra forr meg az új bor is: „Az új bornak Szent Márton a bírája”.

Néhány vidéken november hónapot “kis farsangnak” is nevezték, hiszen az adventi kis böjt előtti időszakot megelőzően, ekkor még lehetett lakodalmat, vigasságokat, bálokat tartani.

November 19. Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe: A Szent ünnepe mellett időjárásjósló nap is: ekkorra már havat várnak az emberek, ha esett, azt mondták: “Erzsébet megrázta a pendelyét.” Az őszi munkálatok záró napja is ez.

November 25. Szent Katalin napja: Szent Katalin a házasulandó lányok védőszentje, a nép körében férjjósló hiedelmek kötődnek e naphoz. Időjárásjósló nap is: “Ha Katalin locsog, a karácsony kopog.” A naphoz  kötődik a katalinág, mint férjjósló eszköz használata: mezítláb ágakat loptak a lányok a fákról, vízbe állították, és ha karácsonyra kizöldült, abból következtettek a lány közeli férjhezmenetelére.

November 30. András napja, a hónap utolsó napja; e napon kezdődtek a disznóvágások. A disznótor jó alkalom volt a köszöntésre, vigasságokra. Szokás volt e napra, hogy a lányok különböző praktikákkal jósolták meg, hogy ki lesz a jövendőbelijük. Ehhez ólmot vagy gyertyát öntöttek, gombócot főztek, melyek alakjával párjuk foglalkozására következtettek. András napján is megjósolták az időjárást. Ha hó esett e napon, rossz évre következtettek.