08
ápr
A környezetvédelmi ügyekért való kiállás sokszor nem egyszerű dolog, hiszen a lelkes környezetvédő könnyen a hatóságokkal vagy hatalmas cégekkel találhatja magát szemben, és ilyenkor nem árt a jogszabályokkal tisztában lenni, nehogy jogszabályba ütközzenek a cselekedeteink.
Környezetvédelem vagy zsarolás?
Egy érdekes esetet zárt le nem régiben a strasbourgi bíróság, amely már 2011 óta húzódott. Az eljárás annak nyomán kezdődött 2011. júniusában, hogy a győri Audi gyár bővíteni szerette volna telepét, és mivel ez Natura 2000-es területen történt volna, ezért ez ellen fellépett Zsák Ferenc, a Tiszántúli Természetvédők Társulata (TTT) elnöke. Ellene az Audi tett feljelentést, miszerint Zsák Ferenc megvesztegette őket, hogy egy bizonyos összegért cserébe eláll a bővítés elleni tiltakozástól.A terület valóban a Natura 2000 hálózatba tartozott és mivel lőtérről volt szó, ezért a Honvédelmi Minisztérium kezelte a területet. Azonban az Audi beruházási terveit követően a HM az Európai Bizottsághoz fordult, hogy az módosítsa a korábban már félig lehívott Life+ projektjét emiatt. Ez ellen tett feljelentést Zsák Ferenc az Európai Csalás Elleni Hivatalnál. Az Audi azt követően tett feljelentést a TTT és annak vezetője ellen, hogy jogtalan előnyként értelmezte a természetvédelmi területek fejlesztésére kért kompenzációt. A feljelentés nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda vesztegetés gyanúja miatt büntetőeljárást indított és előzetes letartóztatásba helyezte Zsák Ferencet még 2011 májusában. Az előzetes letartóztatást a bíróság nem találta indokoltnak, ezért másnap Zsák Ferencet szabadlábra helyezték. Ezt követően kis idő múlva újra előzetes letartóztatásba helyezték a gyanúsítottat.
Zsák Ferencet október 5-én helyezték csak szabadlábra, amikortól fellebbezett a szerinte jogtalan fogva tartás ellen. A férfit a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte az ügyben, ami 2014. januárjában zárult. A Magyarországot képviselő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 6.500 euró kártérítés megfizetését vállalta Zsák Ferenc számára, akit a határozat szerint az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértő módon tartottak fogva.
Az ügyben ítélet ez év februárjában született, amikor három év börtönbüntetésre ítélték az ügy vádlottját, ez az ítélet azonban még nem jogerős, Zsák Ferenc és védője felmentésért fog fellebbezni. A 3 év börtönbüntetésen túl 3 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától és kötelezték a 190 ezer forintos bírósági költség megfizetésére is.
Az előzetes letartóztatással kapcsolatban egyébként nemrégiben változott a jogszabály, mégpedig akképpen, hogy a büntető törvénykönyv nem szab felső korlátot az előzetes letartóztatás időtartamának még a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinél sem. Ezt a rendelkezést az ombudsman megtámadta, és kéri, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg ezt a rendelkezést.
Az előzetes letartóztatásról szóló jogszabályokról bővebben olvashatunk az ügyvédipraxis.hu weboldalon.