01
jan
Január 1. – Újév napja: A középkori Magyarországon az újévet december 25-től számították, csak a Gergely-féle naptárreform után tevődött át január elsejére. Néphagyományaink az új évben a babonák, hiedelmek, köré rendeződnek. A jóslások napja is egyben.
Január 6. – Vízkereszt vagy Háromkirályok napja: Némely helyen szentelt vízzel szentelik meg az udvart, hogy megvédjék az ott élőket a gonosztól. E napon lezárul a karácsonyi, téli ünnepkör és megkezdődik a farsang.
Január 17. – Antal napja:A beteg emberek és állatok védőszentje Remete Szent Antal. Ismertetője a disznó.
Január 22. – Vince napja: Vincét úgy tisztelték eleink, mint aki legyőzi a tél sötétségét és a lassan közeledő tavasz útját is előkészíti. A szőlőművesek a Vince-napi időjárásból a következő bortermésre jósolnak. “Ha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince.”
Január 25. – Pál fordulása: A tél közepe, ekkor fordul az időjárás jobbra. Szintén időjárás- és termésjósló nap: Ha tiszta: bőven terem a mező, ha szeles: jő adakozás, ha ködös: embernek sírt ás; ha pedig nedves vagy havas: a kenyér lesz igen kedves.